A kijózanító ellenzéki vereség után egyre többen beszélnek arról, hogy ebben a választási rendszerben nem elég pár egyéni jelöltet illetően összefogni, inkább egy nagy demokratikus ellenzéki gyűjtőpártot kell létrehozni. Kunhalmi Ágnes, aki az MSZP elnöki pozíciójának egyik esélyese, például azt mondta az ATV-ben, hogy
“az ellenzéki pártoknak egy ernyőszervezet alá kellene tömörülnie, mert egy karikának kell lennie Orbánékkal szemben”
Az ötlet nem új, már felvetődött ez a megoldás a 2014-es választás után is. Akkor Gyurcsány Ferenc írt erről hosszú értekezést az akkor még létező Népszabadságban. A DK elnöke azt írta, hogy
„A demokratikus pártok a jelenlegi választási rendszerben együttes létre vannak ítélve. Együttműködés vagy politikai halál – ilyen egyszerű. Az optimális végcél világos: egységes Demokrata Pártot kellene létrehoznunk”.
És akkor most játsszunk egy kicsit:Hát igen. Tóbiás József akkori MSZP-elnök kerek-perec elutasította a DK elnökének kezdeményezését, olyan bullshitfordulatokkal, hogy
“szerintünk itt az idő, hogy az ellenzéki oldalon mindenki maga próbáljon megerősödni, és a választóival törődjön”
Látjuk mi lett a nagy megerősödésből, meg a saját választókkal törődésből. Most van az a rész, hogy az MSZP-nek önlejáratás helyett inkább jó mélyen magába kellene szállnia; hallgatnia, lapítania, sunnyognia kellene. Mielőtt a választóik megkérdezik, hogy miért kellett ehhez egy újabb Fidesz-kétharmad.
(Gyurcsány teljes 2014-es írása egyébként itt olvasható)