Egy hét sem telt el azóta, hogy miközben az MSZP a parlamentben elítélte a Fidesz hajléktalanokat büntető alkotmánymódosítását, Zuglóban leszavazta, hogy egy civil szervezet a saját pénzén felújítson egy önkormányzati tulajdonú épületet pár keresettel is rendelkező hajléktalannak. Most úgy tűnik, hogy az MSZP nem csak konkrét helyi ügyekben viselkedik Fideszként, hanem országosan is:
a frissen elnökké választott Tóth Bertalan a Heti Válasznak adott interjújában árulta el, hogy őt zavarják “a villamoson bűzölgő hajléktalanok”.
Az MSZP láthatóan tehát végleg leszámolt azzal, hogy valaha egyszer még rendes baloldali párt legyen. Olyan, ami fedélt akar mindenki feje fölé, megélhetést és létbiztonságot akar biztosítani mindenkinek, mert hiszi, hogy ez minden embernek jár. Ezt a fajta baloldaliságot képviselte Horn Gyula vagy Lendvai Ildikó és éppen ezt a fajta baloldaliságot számolja most fel Tóth Bertalan. Miközben évek óta azzal vádolják az MSZP-t, hogy képtelen a megújulásra, ideje észrevenni:
van itt megújulás, az MSZP éppen most árulja el az összes baloldali és szocialista értéket, amit a múltban képviselt.
Mert persze lehet azt, mondani, hogy egy embernek nem az utcán van a helye, hanem melegben, fedél alatt, meg úgy is lehet fogalmazni, hogy az utcán élni embertelen dolog, amit nem nézhetünk tétlenül, de “villamoson bűzölgő hajléktalanokról” beszélni egyszerűen ugyanaz az embertelen, primitív bunkóság, mint amit a Rezsiszilárdoktól látunk nap, mint nap.
A zuglói sztoriról persze kiderült, hogy az MSZP azért szúrt ki a hajléktalanokkal és a rajtuk saját pénzből segíteni akaró civilekkel, mert a Fidesz ezt akarta.
Számoljunk tehát azzal a lehetőséggel is, hogy az MSZP nem a szociális felelősséget és a baloldaliságot árulta el, hanem az ellenzékiséget. Kérdés, hogy melyik a rosszabb.
